Háború és Béke.
Mielőtt tovább olvasnátok, szerintem érdemes elolvasni a tegnap esti kommenteket is, ITT.
Most pedig lássuk részletesen. Az oroszoktól kapunk olajat és gázt. Jaj, és uránt is, ne feledjük! A lengyelektől és a németektől kapunk szenet. De mit kapunk nyugatról? Globalizációt és ideológiát. Az se rossz, csak nem lehet megenni. Na és mit kap a nyugat az oroszoktól?
A nyugat és az oroszok: "Ezt nektek!"
inforadio.hu/hir/kulfold/hir-221531
"A még a brüsszeli orosz NATO-képviseleten is keményvonalasnak tartott nagykövet, Dmitrij Rogozin egyenesen arról beszélt, hogy "ha a NATO megtámadja a Moszkva által támogatott szakadár államokat, akkor az háborús üzenet lesz."
Az atlanti szövetség hasonlóan keményhangú üzenetben ítélte el a két terület moszkvai elismerését. Az oroszokkal másokhoz képest jobb viszonyt ápoló Franciaország szerint Oroszország megsértette a nemzetközi jogot. David Miliband, brit külügyminiszter pedig azt mondta: "a lehető legszélesebb koalíciót akarja létrehozni az orosz aggresszió ellen".
Hogy azonban mennyire korlátozottak a nyugat eszközei, jól érzékelteti, hogy Medvegyev szerdán Hu kínai elnökkel való találkozóra készült. Kína - az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező tagja - nem állt a nyugat oldalára Oroszországgal szemben."
Kicsit késve (lásd még: megfogyva bár, de törve nem), elkezdtünk aggódni az elöregedésen. Ténykérdés, hogy az egészségügy, a nyugdíjrendszer és a társadalombiztosítás jelenlegi formája ezt nem bírja ki. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a cikk téved. 2060-ra nem lesz a népesség egyharmada nyugdíjas. Semmilyen díjas sem lesz. Egyfelől nem lesz nyugdíj. Másfelől az öregek nem lesznek ennyire sokan. Nem élik ezt túl.
"Különösen Szlovákiában aggasztó a helyzet"
"Az Európai Unió népességének elöregedése tovább folytatódik a következő 50 évben - derül ki egy friss Eurostat jelentésből. Kelet-Európában és Németországban a legaggasztóbb a helyzet.
Az unió statisztikai szolgálatának közzétett jelentése szerint 2060-ra az EU lakóinak közel harmada 65 éven felüli lesz. Jelenleg 100 uniós polgár közül 17 életkora haladja meg ezt az értéket. Különösen a kelet-európai tagállamokban aggasztó a helyzet: Lengyelországban várhatóan 36,2, Szlovákiában pedig 35 százalék lesz a 65 éven felüliek aránya.
A Mavir privatizációja tömören azt jelenti, hogy ott lesz áram, ahol megéri. Ahol nem éri meg, ott nem lesz. Hol éri meg? Ott, ahol nagy a népsűrűség és fizetőképes a kereslet. A többit az olvasóra bíznám.
Megéri befektetni a Mavirba
inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-221157
"A kormány még tavasszal döntött az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) feldarabolása mellett azzal a céllal, hogy csökkenjen az áram ára. A cég piaci túlsúlyát pedig azzal akarja csökkenteni, hogy leválasztja az elosztóhálózatot üzemeltető, rendszerirányító céget, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt.-t (Mavir).
Veres János pénzügyminiszter akkor úgy nyilatkozott: ettől a lépéstől középtávon csökkenhet az áramár. Piaci szakértők azonban éppen ezt kérdőjelezték meg először. Többek szerint azzal, hogy a kormányzat kiterjesztette a védett fogyasztók körét a közintézményekre és a mikrovállalkozásokra, nem segített a liberalizált piacon."
Még van gáz, de már gáz van.
Tart az egyeztetés az új gázárakról
Intenzív egyeztetések folynak az október elsejétől hatályos új gázárakról - közölte a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Szabó Pál emlékeztetett: az új árakat egy hónappal a hatályba lépés előtt, szeptember elsején közzé kell tenni.
A Magyar Energiahivatal által elküldött földgáz árváltoztatási javaslatban 11 százalékos áremelés szerepel. Idén már háromszor volt gázáremelés: január elsejétől a lakossági földgázárak 5 százalékkal nőttek, míg a nem lakossági fogyasztóknak 4,3 százalékkal lett drágább az energia. Ezt követően április elsejétől a lakosság számára 5,8, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 5,2 százalékkal emelkedett a földgáz végfogyasztói ára.
Legutóbb, július 1-jén, a közüzemi lakossági földgázárak átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a közüzemi nem lakossági átlagár pedig 7,7 százalékkal nőtt. Ezt az áremelést is elsősorban a kőolaj drágulásával indokolták; akkor a szakma mintegy 12,5 százalékos áremelést tartott volna szükségesnek. A kormány az árképzésbe csak a közüzemi piacon tud beleszólni, árváltoztatásra a jogszabály szerint pedig negyedévente egyszer van lehetősége.
Készülünk. 2025-re. Erről nekem az Űrodüsszeia 2001 jut eszembe. Várom az Alfa Holdbázist. Nincs katasztrófahelyzet. Jó tudni. HVG.
Cséfalvay Zoltán: "Nincs katasztrófahelyzet"
HVG: Orbán Viktor az önök javaslataiból merített, amikor a nyugdíjak reálértékének befagyasztását vetítette előre? A jövőben mindenki támogassa a saját szüleit, az államnak ehhez nincs köze?
Cs. Z.: Annyiban nincs, hogy az állam ne vegyen el egyesektől pénzt azért, hogy odaadja másoknak, aztán pedig megtapsoltassa magát. Szolidárisak az egyének, a családok és a közösségek legyenek egymással. A társadalmi szolidaritás állami szintű szervezése kontraproduktív. A nyugdíjak ügye tartósan pedig akkor oldódik meg, ha a foglalkoztatás bővülése gyors gazdasági növekedést hoz. Azt szoktam mondani a diákjaimnak, hogy engem csak azért érdekel, hányast kapnak a vizsgán, hogy lesz-e, aki finanszírozza a nyugdíjamat...
Drágább lesz a kenyér. A cikk címe persze elkentebben fogalmaz, sütőiparról beszél. Mit sütsz, kis szűcs?
Minimum tíz százalékkal emelnék az árakat a sütőiparban
Legkevesebb 10-15 százalékos átadási, vagy más néven termelői áremelésre lenne szükség a sütőiparban, s ez is csupán az idei költségemelkedéseket ellensúlyozná - derül ki az Agrár Európa Elemző-Tanácsadó Kft. összegzéséből.
A sütőipari termelés és feldolgozás költségszerkezetében az anyagok, az energia és a munkaerő képezik a meghatározó tételeket. Az elemzők az anyagköltséget 35 százalékon - aminek 90 százalékát a liszt képviseli -, az energiaköltséget 27 százalékon, a béreket és járulékaikat 32 százalékon vették figyelembe, ebből a költségszerkezetből adódik ugyanis a pékek legnagyobb problémája. Ezeknek a költségeknek az emelkedését gyakorlatilag még sohasem sikerült a pékeknek teljes mértékben érvényesíteniük az eladási áraikban.
Anyagok: búza, kukorica. Áremelkedés bőven több mint 50% tavalyhoz képest a nemzetközi piacon. Energia. Laza 50%, inkább 70%. Munkaerő... ez stagnál... ugyebár. Summa summarum: nem 15%-os, hanem 40%-os áremelés lenne reális.
Döntési helyzet:
- követjük az árakat, és lesz életképes (bár drága) sütőipar (kenyér)
- nem követjük az árakat, tönkre megy a sütőipar (nem lesz kenyér egy idő után)
- a felvásárlási árak sem követik a világpiacot, és a gazdák is tönkre mennek, nem lesz pénzük beruházni a jövő évi termelésbe, amikorra viszont be fognak szűkülni az importpiacok. Értsd: se kenyér, se gazda, se ipar.
Ön dönt: iszik vagy vezet?
De nincs itt gond, jön a megváltás. Jön? Cammog.
Baktériumok állítják elő a jövő biodízelét
A cianobaktériumok hamarosan átvehetik a legfőbb biodízel-forrás szerepét a kukoricához és cukornádhoz hasonló terményektől, sőt, a jelentős hozammal kecsegtető algáktól is. A Science Daily értesülései szerint ugyanis ezek a mikroorganizmusok akár a nap energiájának 10 százalékát is képesek biomasszává alakítani, szemben a termények 1 és az algák 5 százalékával. Ez annyit jelent, hogy a cianobaktériumok nagy mennyiségű üzemanyagot szolgáltathatnak, anélkül, hogy jelentős méretű termőföldre lenne szükségük.
Eddig jó!
A teóriák szerint ehhez olyan nanoméretű szerkezetekre lesz szükség, amelyek képesek összeépíteni saját magukat, s a növényekhez hasonló működési terepet biztosítanak a cianobaktériumok számára.
Mit tudtunk meg?
- Ezek teóriák
- Szükség lesz valamire, ami még nincs
- Vajon van erre idő? Egyáltalán: mikor lesz ez?
A technológia még fejlesztés alatt áll, s a szakemberek szerint az előttünk álló évtizedben még nem találkozhatunk majd működő baktérium-erőművekkel.
Azaz:
- Még nincs meg, és egy darabig nem is lesz
- Az van most, ami most van
- Ami leglesz, az talán meglesz, a valószínűség 100%-tól különbözik, finoman szólva
A jelenlegi legjobb megoldást az algák jelentik, a közeljövőben valószínűbb, hogy a vízi élőlényekből származó biodízel hajtja majd az autóinkat.
Magyarul:
- A jelenlegi legjobb megoldás az alga, ami egyelőre nem megoldás
- Hiszen nincsen ipari méretekben termelő algafarm
- A közeljövőben valami egészen más a valószínűbb = talán majd lesz valami, ami nem ez. De akkor miről szól a cikk?
- Ám az autóink biztosan menni fognak. Nélkülük élet sincsen, nem is lehet. Mint egy nagy blogger mondta nemrég, bejegyzését (A trutymó titka) lezárandó: Necesse est.
Hacsak úgy nem.
A többi hír a tiétek.
Utolsó kommentek