Miért ennyire különleges anyag az olaj? Miért nem váltottuk le már régen? Mit kell tudni az olajról? Olvass tovább.

A kőolaj szerves anyagok oxigén-szegény környezetben történt lebomlásakor keletkezett. A szerves eredetet bizonyítja, a szén atomok izotóp összetétele, az olajban található szerves maradványok és a kőolaj összetétele - a szén és a hidrogén mellett pontosan olyan anyagok vannak az olajban mint az élőlényekben: foszfor, nitrogén, kén, foszfor. Az olaj, a szén és a földgáz is gyakorlatilag raktározott napfény, a Földet ért több évmilliós napsugárzás megőrzött formája. Az olaj összetétele: szén 83-87%, hidrogén 10-14%, nitrogén 0,1-2%, kén 0,6%.

Történet

A kőolajat az emberiség már az ókor óta használja. A természetes felszíni előfordulásokból nyert olajat világításra, gyógyszerként és kenőanyagnak is használták. A kínaiak már a IV. században fúrt olajkutakat használtak az olaj kinyerésére és bambusz csővezetéket használtak az olaj szállítására. Ebben az időszakban Japánban is használtak olajat és földgázt. A Közel-Keleten már a középkortban elkezdték az olajat kitermelni. A VIII. században Bagdad útjait aszfalttal borították, a IX. századi Perzsiában pedig már finomították az olajat. A perzsa finomítási módszer Ibérián keresztül Európába is eljutott. A IX-XIII. században Baku környékén már olajkutakat használtak, ezek többnyire ásott kutak voltak.

Az első modern olajkutat F. N. Szemjenov orosz mérnök fúrta 1849-ben. Sokkal ismerteb Drake ezredes 1859-es olajkútja Pennsylvania-ban. Ez a két fúrás már az ipari forradalom közepén történt, megkezdődött az olaj ipari kitermelése. Az első időkben az olajat főleg világításra használták, ez váltotta le a bálnaolajat, amelynek termelés pont az 1850-es években tetőzött. Az igazi ipari felhasználás csak a XX. század elején kezdődött meg, innentől kezdve az olajat már nem csak világításra és kenőanyagként, hanem energiaforrásként használták fel. A járművek túlnyomó többsége azóta is olajjal működik.
 

Különlegess

A kőolaj nagyon speciális anyag. Bányászata viszonylag egyszerű, megfelelő helyen kell fúrni egy mély lyukat és már jön is az áldás. Ez jóval egyszerűbb mint a szén vagy a fémek bányászata, ahol óriási tömegeket és meddő kőzeteket kell mozgatni. A kőolaj esetében a kezdeti időkben nagyon kis befektetéssel óriási energiamennyisgéhez lehetett jutni. Az olaj szállítása is nagyon egyszerű. Mivel folyékony anyag, csővezetéken lehet pumpálni, hajókba lehet tölteni, tartályokban vagy elhagyott bányákban lehet tárolni. A szénnel evvel szemben sok baj van, szilárd anyag és emiatt sokkal körülményesebb és költségesebb szállítani.
Az olaj azonban nemcsak ebben egyedülálló. Energiasűrűségben is felülmúlhatatlan. Súlyra vetített energiatartalomban csak a földgáz jobb nála, térfogatra vetítve pedig az olaj verhetetlen.

Az alábbi ábrán a függőleges tengelyen a térfogatra vetített energiasűrűség, a vízszintes tengelyen pedig a súlyra vetített energiasűrűség látható.

A diagrammon az is jól látható, hogy az akkumulátorok egy nagyságrenddel rosszabbak mint az olaj. Az olaj 30-40-szer annyi energiát tartalmaz azonos súlyra vagy térfogatra vetítve mint egy akkumulátor.

Zöld forradalom

A legnagyobb horderejű változást az emberiség szinte teljes eddigi történelmében a Zöld forradalom (1940-1960) hozta. A Zöld forradalom a mezőgazdaság gépesítése, melynek révén az agrár-szektorban dolgozók száma a népesség 60-90%-áról a népesség kevesebb mint 5%-ára csökkent. 100 éve 10 emberből legalább 6 paraszt volt és a földet túrta, ma ehhez képest nagyon kevesen dolgoznak a mezőgazdásagban. De nem csak a fogalkoztatottság változott drámaian, hanem a népesség is. Az ipari forraddalom és az orvostudomány fejlődése (védőoltások, ferőtlenítés) révén a népesség növekedése már a XIX. században nagyobb ütemre váltott. Az igazi változást azonban a traktorok, a kombájnok, a műtrágyák, a permetezés és a gépesített öntözés hozták. Széles körűen ezek a módszerek az 1950-es évektől kezdtek elterjedni, azóta a Föld népessége több mint háromszorosára növekedett. Ma az átlagos élelmiszer 1 kalóriájának megtermeléséhez 10 kalória fosszilis tüzelőanyagot használunk fel. A modern ember olajat, szenet és gázt eszik.

 Megdöbbentő számok

A Világ energifelhasználásának 86%-a fosszilis tüzelőanyagokból származik. A maradék 14% megoszlása: 6.3% vízenergia, 6% atomenergia, 0,9% megújuló (szél, nap biomassza). Az energiafelhaználásunkból a legnagyobb szelet az olaj: 37%. Naponta 85 milló hordó olajat használunk fel. Ez másodpercenként 1000 hordó vagy 159000 liter. Óránként 360000 hordó vagy 57 milló liter. Itt megnézheted hogy fogynak a hordók, az oldalon elindul egy számláló avval a sebességgel ahogyan az olaj fogy. Ha sorba raknánk ezeket a hordókat (1 napi fogyasztás, 85 milló hordó) az egyenlítő körül, akkor a hordók 5-ször körbeérnék a földet. 6 napi fogyasztást egymas tetejére rakva az oszlop elérne a holdig. Sok.

Olaj rabszolgák

Egyetlen hordó olaj 25000 emberi munkaórának megfelelő energiát tartalmaz. Átlagosan 1 ember 5 hordó olajat fogyaszt el évente. Ez olyan mintha mindenkinek lenne 75 rabszolgája. És ez csak az olaj. Ha a többi fosszilis energiahordozót hozzávesszük, az kb. 200 rabszolga mindenkinek. Ettől lett más világ a XX. század második felében.

"Moshatja vér is - ilyenek vagyunk.
Uj nép, másfajta raj.
Másként ejtjük a szót, fejünkön
másként tapad a haj.
Nem isten, nem is az ész, hanem
a szén, vas és olaj,

a való anyag teremtett minket
e szörnyű társadalom
öntőformáiba löttyintve
forrón és szilajon,
hogy helyt álljunk az emberiségért
az örök talajon."

-- József Attila

Végszó

Nagyon sokan vagyunk, nagyon sok olajat fogyasztunk. Ettől élünk jobban mint 50 éve.