Társadalom
Többször felmerült már a „monoki minta”, a helybéli polgármester kezdeményezése a segélyezés munkához kötéséről. Itt van egy elgondolkodtató/vitaindító (azért fogalmazok így, mert a cikk nem mentes némi ideológiai alapon történő állásfoglalástól – ugyanakkor értelmes kérdéseket vet fel).
Az állam és hitele
A segély arra való, hogy a rászorulók életét fönntarthatóvá tegye s őket a teljes kilátástalanságtól megóvja. A rászorulók élete az uzsorások közbejöttével azonban végképp fönntarthatatlanná és kilátástalanná válik, a szerény adófizető nyugalma és javai pedig annál nagyobb veszélyben vannak, minél több kilátástalan helyzetű ember él körülötte, akinek se kenyere, se jövője, se vesztenivalója.
Éppen az uzsorások ellehetetlenítésére találták ki, hogy ezentúl készpénz helyett természetbeni juttatások formájában fognak segélyezni. Elsőre jól hangzik. De vajon az is, és ha igen, akkor miért nem?
Az uzsorás az akut készpénzhiányból él. Az uzsorakölcsön iránti kétségbeesett keresletet csak készpénzzel lehet csökkenteni. Akinek készpénz kell, az étkezési jegyből is pénzt csinál, csak veszít rajta. És az a nyereség is az uzsorásé lesz.
Ez is igaznak tűnik...
Gazdaság
20 évre érvényes gázbeszerzési megállapodást kötött a Gazprom Türkmenisztánnal, alku alatt az üzbég és kazah megállapodás. Mi pedig a Gazpromtól vásárolunk:
Oroszország ellenőrzi a türkmén gázt
Az orosz energiaóriás, a Gazprom újabb kártyát játszott ki a Kaszpitenger menti föld gázkincsért. Két hosszú távra szóló megállapodást is aláírt Asgabatban, amelyek révén az orosz vállalat gyakorlatilag el lenőrizni tudja majd a türkmén gáz exportálását. Az Asian Times a múlt hét végi megálla podást elemző írása szerint a Gazprom lépése akár adunak is bizonyulhat az energiabiz tonság geopolitikája szem pontjából az Egyesült Álla mokkal folytatott versenyben.
E szerint a jövő évtől az európai és az ukrán nagykereskedelmi ár átlagolásával határozzák meg a türkmén gáz alapárát. Az Asian Times számítása szerint Türkmenisztán az ezer köbméterért jelenleg kapott 140 amerikai dollár he lyett 2009-től 225–295 dollár közötti árral kalkulálhat.
Gazdaság
Ugyan most nem hangzik el a szállítási költségek növekedésének hatása, de az eredmény szempontjából ez mindegy. Viszont ennek jelen helyzetben tulajdonképpen örülhetünk:
A német cégek hátat fordítanak Kínának
Növekszik azoknak a német cégeknek a száma, amelyek elhagyják Kínát a bérek emelkedése, illetve minőségi problémák miatt. A német mérnökkamara (VDI) becslése szerint a Kínában termelő tevékenységet folytató 1600 német vállalat közül minden ötödikre vonatkozhat ez a megállapítás, mindamellett pontos számok nem ismeretesek.
Gazdaság
Porba hulló remények? - elmaradt az olimpiai rally
Úgy tűnik, újabb tőzsdei legendát cáfolhat meg az élet: elmaradt az olimpiai játékokat megelőző tőzsdepiaci rally Kínában, annak ellenére, hogy a múltbeli tapasztalatok alapján sokan azt várták, hogy a külföldi befektetők előtt is nyitva álló sanghaji tőzsde indexe (SSEC) minden eddigi rekordot meghaladó magasságokba emelkedhet a rendezvény hivatalos megnyitója előtt.
Gazdaság
Vegyél benzint, amíg még olcsó! - Jöhet újra az áremelés...
Az elmúlt két hétben bekövetkezett összesen 12 forintos csökkenés után hétfőn benzináremelés mellett dönthet a MOL, így érdemes lehet még szerda előtt feltankolni az üzemanyagból.
Visszakorrigált a nyersolaj árfolyama a héten, pénteken délután a WTI típusú olaj szeptemberi szállítású határidős ára 126.7 dollárnál állt, ami mintegy 3%-os drágulást jelent az egy héttel korábbi értékéhez képest és mindeközben a finomított termékek nemzetközi jegyzésárai is növekedtek.
Ezért nem teszek be (többet) ilyen típusú híreket. Ezek gyors és rövidtávú változások. Mire beformázom ezt a az idézetet, ti belinkelitek a következő hármat.
Aki az olaj pillanatnyi árára kíváncsi, annak ez a legjobban használható link: http://finance.yahoo.com/futures
Itthon
Nem csak nekünk tűnt fel a Vásárhelyi-terv kudarca:
Hat év alatt egyetlen tározót sem sikerült megépíteni
A költségvetésből csak nagyobb áradások után érkezik pénz vízügyi fejlesztésekre, az is csak rövid ideig, majd az árvízvédelemre felhasználható pénz visszaáll az elégségesnél is kisebb szintre. Ez történt a Vásárhelyi-tervvel, amely az elmúlt százötven év legnagyobb infrastrukturális beruházásának indult, de alig valósult meg valami belőle.
A cikkben felsorolt konkrétumok megdöbbentőek. És minderre nem is emlékszünk. Évről évre elhangzó, kicsit másképpen, de még mindig szépen szóló nyilatkozatok. Aztán csend.
Nézzük a konkrétumokat:
A tervezés során eredetileg 30 tározóval számoltak; ezek száma hamar 14-re szűkült. 2003-ban úgy terveztek, hogy abban az évben 5,5 milliárd forintot fordítanak a programra, 2004-ben nyolcmilliárdot, 2005-ben és 2006-ban pedig 15-15 milliárd forintot. Ennyi pénz azonban nem érkezett. 2004 elején például azért nem, mert a megszorító intézkedések részeként közel hárommilliárdot elvontak a vízügytől.
Itt, ahonnan most éppen én nézem, az ország másik feléből, domboldalból, tulajdonképpen nem volna érdekes az egész.
Lehet, hogy te is legyintesz. De ne felejtsd el, hogy nemcsak árvizek veszélyeztetik a békés lakosokat, és a jégeső sem csak annak a kára, akinek a termését elverte.
Ezt légkondícionált céges autókban a Sláger Rádió mellett hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Pedig anélkül a Tesco pont olyan messze van, mint a most gumicsizmában kármentő Jóska bácsinak a te nappalid a plazmatévével…
Utolsó kommentek