Pénteken még ott tartottunk, hogy a grúz konfliktus gazdasági hatásainak továbbgyűrűzése az OTP papírjainak árfolyamát is kedvezőtlenül érinti:

Orosz tankok tiporják az OTP-t

Ahogy egyre újabb és újabb hírek jönnek a grúz-orosz fegyveres konfliktusról, úgy terjed ki a hisztéria hatósugara is - fogalmaz a brókercég elemzése. Immár már az orosz piacnak kitett OTP és Raiffeisen árfolyama is zuhan: előbbi 6965 forintig esett, majd 3,3 százalék körüli mínuszba jött vissza, utóbbi 5 százalékkal zuhant. Eközben az orosz kitettséggel nem rendelkező Erste csak 2 százalékot esett.

Elhúzódó harcok veszélye gyengíti a rubelt 

A hírre az orosz rubel az elmúlt két és fél év legnagyobb esését produkálta a vegyes, dollár-euró kosárral szemben. Az orosz deviza gyengülése a destabilizációtól való félelem jele, de a konfliktus hátterében az olajkérdés is ott van - mondta el a Napi Online-nak Gereben Ágnes oroszország-szakértő. A grúz területeken halad át ugyanis a BP és egyéb nagy olajvállalatok azeri olajkincséhez kapcsolódó vezetéke, és bár a mostani fegyveres atrocitások közvetlenül nem veszélyeztetik, mindenképen érintett.

A mesterségesen szított grúz-dél-oszétiai konfliktus mögött valójában az orosz-amerikai ellentét áll, pontosabban a nagyhatalmi politikai, gazdasági érdekek ütközése - mondja a szakértő. Ez tetten érhető az USA erőteljes Grúzia-politikájában is, amely gyakorlatilag nem ismeri elv a Monroe-elv oroszországi jogosságát. (A XIX. századi amerikai elnök után elnevezett Monroe-elv tulajdonképpen a nagyhatalami gazdasági, politikai érdekszféra fogalmát vezeti be.) Gereben Ágnes mindezekért a konfliktus elhúzódására számít.

MOST: 

Úgy tűnik, mégsem igaz, hogy "Szakaasvilinek fogalma sincs, milyen háborúban állni Oroszországgal", Grúzia kivonja csapatait Dél-Oszétiából: 

Miután újabb orosz egységek érkeztek a szakadár Dél-Oszétia fővárosába, a grúz csapatok megkezdték a kivonulást - közölte Anatolij Nogovicin orosz vezérkati főnök. 

Az EU korábban nemtetszését fejezte ki Oroszország irányába, Izrael már óvatosabban közelíti meg a kérdést:

Az izraeli külügyminisztérium a Grúziának szánt izraeli fegyverek eladásának befagyasztását javasolta, mert tart az orosz reakciótól, ha esetleg folytatódna a fegyverexport - írta vasárnap a Háárec című izraeli újság.

A lap felelős beosztású személyeket idézve megírta: a külügyi tárca attól tart, hogy ha Izrael folytatná a fegyvereladásokat Tbiliszinek, Moszkva légvédelmi fegyvereket adna el Iránnak és Szíriának.

Az index az Európai Unió szemszögéből nézve – nagyon helyesen – kedvezőtlenül ítéli meg a történéseket:

Grúzia vesztésre áll

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét döntésképtelennek bizonyult, így Oroszország a grúz tűzszüneti ajánlat ellenére is folytatta támadásait. Reggelre Grúzia már Dél-Oszétia feladásába is belement, de a harcok nem álltak le. A háború miatt Azerbajdzsán leállította az olajszállítást, ezzel Oroszország fokozhatja nyomását az amúgy is tehetetlen Európai Unióra.

Kun Miklós oroszország-szakértő helyzetértékelése ITT.

A következményeket viszont nem kell értékelnünk és találgatnunk, azokat látjuk:

Nem érkezik azeri olaj két grúz kikötőbe

A szakadár grúziai területen, Dél-Oszétiában dúló harcok miatt Azerbajdzsán leállította a kőolaj és kőolajtermékek szállítását két grúziai kikötőből - jelentette be szombaton a SOCAR azerbajdzsán energiaipari vállalat.

Semmi újdonságot nem tartalmazó, de jó összefoglalást nyújtó helyzetjelentés a hét utolsó kereskedési napjáról a Napi Online-ban:

A cikk az olajárat növelő és csökkentő tényezőket veszi számba, ezeket részletesen kitárgyaltuk itt a blogon.

Amiről eddig nem esett szó, az a következő, évente változó intenzitású, de állandó természeti jelenség, ami az év adott szakaszában megbízhatóan csökkenti a kereskedelembe kerülő olaj mennyiségét:

a National Oceanic and Atmospheric Administration legfrissebb előrejelzése szerint 85 százalék a valószínűsége annak, hogy az idei hurrikánszezon durvább lesz a normálisnál. Májusban ugyanez a szervezet még csak 65 százalékos esélyt adott ennek. A hurrikánok a Mexikói-öbölben lévő olajipari létesítményeket veszélyeztetik.

Befűtött az olcsóbb olaj és az erősebb dollár

Az elszabadult dollár nyomta le a forintot

Beleköpött a dollár az autósok levesébe

A fokozódó piaci versenyben megint alul maradtunk: a GE nagy arányú kiszervezésre készül – 15.000 egzisztenciát  érint(het).

A cégcsoport a háztartási gépek, ipari felhasználású elektronikák és a fényforrás gyártásának kiszervezéséről döntött, amelynek lebonyolításával a Goldman and Sachs bankházat bízta meg. A mintegy 15 ezer magyarországi dolgozót érintő kiszervezés az önállóvá válást vagy az üzletág eladását jelentheti, de erről konkrét döntés még nem született - értesült az MTI. 

Még nem tudni, mi lesz a GE lámpagyáraival

És nem sok jót mondanak a gazdasági előrejelzések a további lehetőségeinkre vonatkozóan sem:

Az alábbi előrejelzések 300 multinacionális cég a következő 5 évre vonatkozó tervei alapján  készültek, és azt mutatják, hogy a negyedéves profit egyelőre mindent visz. Persze ezt eddig is tudtuk, a kérdés, hogy az üzemanyagárak növekedése mennyivel nehezíti meg a termelés további fokozott kiszervezését a távolkeleti régióba. Ha nem eléggé, akkor ezzel számolhatunk:

Kína válhat a legvonzóbb befektetési célponttá

László Csaba szerint a közép-kelet európai régió némileg visszaszorulhat a globális befektetési versenyben, aminek jórészt méretbeli és régión kívüli okai vannak. A BRIC országok - Brazília, Oroszország, India és Kína - növekedési lehetőségeivel nehezen lehet versenyezni és még a legfejlettebb országok aránya is csökkenni fog. Emellett a közép-kelet európai régióban az elmúlt 10-15 évben olyan egyszeri, nem megismétlődő befektetési lehetőségek voltak, amelyekkel már nem lehet számolni, mint például az EU csatlakozáshoz köthető piacnyitás, a tömeges privatizáció.

Kapcsolódó linkek:
Kína lesz a világ tetején – grafikonokkal az Indexen

Szintén nem friss, de fontos – érdemes elgondolkodni azon, hova adjuk a gyereket:

Ügyvéd és közgazdász helyett most hasznosabb tanács az energetikai szektor felé fordulni.

Azt mindannyian sejtjük, hogy egyénileg és társadalmilag is növekszik azoknak a szakmáknak a hasznossága és megbecsültsége, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak az energiatermeléshez, -hatékonyság növekedéshez.

Ilyen lehet az informatikai szektor, az erősáramú villamosságtan, az atomfizika, stb:

Hiány van nukleáris szakemberből

Az elmúlt néhány évben jelentős változások tapasztalhatók világszerte. Az Egyesült Államokban és több európai országban is új oktatási programok indultak kormányzati támogatással, valamint nemzetközi együttműködések jöttek létre. Az iparágban évtizedek alatt felhalmozott tudás megőrzése és átadása mind gyakrabban kerül előtérbe, hiszen az új nukleáris létesítmények üzemeltetése rendkívüli kihívást jelent az iparágban dolgozók számára. Többek között francia, német, finn, svéd, amerikai, cseh szakemberek beszámoltak arról, hogy az egyetemek és a nukleáris ipari cégek az elmúlt években együttműködési megállapodásokat kötöttek, közös projekteket indítottak annak érdekében, hogy az egyetemek ki tudják elégíteni az ipar szakemberigényét.

Atommal robbantana az USA?

John McCain, az amerikai republikánus párt várható elnökjelöltje a nukleáris energia előnyben részesítésével csökkentené országa függőségét az olajtól és mérsékelné a szén-dioxid-kibocsátást. A héten azzal az ötlettel állt elő, hogy elnökké választása esetén a kormány 45 új atomerőmű építését segítené elő, ami tekintélyes mennyiség annak tükrében, hogy jelenleg 104 aktív erőmű üzemel az USA-ban. Ezek állítják elő az ország energiatermelésének 20 százalékát.

Erre különösen nagy szükség van már csak amiatt is, mert a jelenleg üzemelő egységek életciklusuk végéhez közelednek, és a javarészt egy hullámban való építés következtében ez egyszeri, gyors kapacitáscsökkenéshez vezethet.

Amiről sok szó esett már – avagy mennyire jó hír az, aminek a jelzői pozitjvan csengenek napjaink gazdasági sajtójában:

A most következő gyöngyszem méltó párja a mai Napi Világhírekben növekvő készletekről szóló híradásnak:

Tovább nő az USA termelékenysége

A termelékenység főleg annak köszönhetően nőtt, hogy a munkaadók leépítésekkel igyekeztek kivédeni a nyersanyagárak drágulását.

A hatékonyság az Amerikai Egyesült Államokban (vagyis, hogy mennyit termel egy alkalmazott egy óra alatt) éves szinten 2,2 százalékkal nőtt, ami azonban elmarad a 2,5 százalékos Bloomberg-várakozástól - közölte az USA munkaügyi hivatala előzetes jelentésében.

Mindannyian tapasztaltuk már vizsgaidőszakban, vagy határidős munka utolsó napjaiban, hogy a megszokottnál jóval nagyobb rövid távú erőkifejtésre is képesek vagyunk.

Csakhogy mennyi ideig? És utána mi történik? Visszaesés, az átlagosnál is alacsonyabb szintre.

Persze a rendszerben vannak tartalékok, ameddig csak a fórumozásra és a kávészünetre marad kevesebb idő. A mi civilizációnkban sok ilyen tartalék van még.

Azért én jobban örülnék, ha a hatékonyság növekedését nem a megszűnt egzisztenciák számában mérnénk...

A fenti cikk tanúsága szerint a termelékenység valójában nem is nőtt, mindössze az eddig megtermelt javak előállítását végzi kevesebb munkaerő – ugyanakkora vagy kisebb bérezésért. Hát ez nagy előrelépés nekünk, munkavállaló tömegeknek.

Továbbvive a gondolatot, fantasztikus energiatakarékossági intézkedés szemtanúi vagyunk: hiszen aki nem keres, az ezentúl nem is fogyaszt. Bahh.

Buborék vagy sem az energetikai szektor gyors bővülése mindenkit magával ragad :-)

Az indiánok is az energiaiparba fektetnek

Egy észak-amerikai indián törzs 7 milliárd dolláros üzletet kötött egy ausztrál társasággal, amelynek alapján a szenet folyékony üzemanyaggá alakító gyárat építenek a rezervátum területén - számol be a BBC. A magukat Varjú törzsnek hívó montanai indiánok 50 évre szóló alkut kötöttek az Australian-American Energy nevű céggel, a termelés pár éven belül indulhat.

Amikor a rekordveszteségnek is örülnek

A Royal Bank of Scotland 1,35 milliárd dolláros féléves veszteséget jelentett, ami a második legnagyobb a brit banktörténetben.

 A csúcs közeli veszteség azonban így is pozitív meglepetés lehet, hiszen az elemzők akár mintegy 3 milliárd dollárnyi veszteséget is elképzelhetőnek tartottak.

Itthon is egyre több híradás foglalkozik az uzsorakamattal, a kölcsönökből finanszírozott háztartási költségvetésekkel, de ez most szerencsére Amerika. A hazai kimutatásokra még várnunk kell:

Katasztrófával fenyeget az eladósodás

Az amerikai fogyasztók júniusban kétszer annyi hitelt vettek fel, mint amennyire a szakértők számítottak. Júniusban a fogyasztási hitelek nagysága 14,3 milliárd dollárral nőtt - ami november óta a legmagasabb érték -, a szakértők által előrejelzett 6,3 milliárddal szemben és az állomány nagysága elérte a 2590 milliárdot. Májusban 8,1 milliárdos volt a növekedés a becsült 7,8 milliárd dollárral szemben.

A háttérben az áll, hogy a hitelválság miatt a bankok megszigorították a jelzálogalapú kölcsönök felvételét, ezért az állampolgárok a hitelkártyákkal és a személyi kölcsönökkel próbálják meg fedezni kiadásaikat.

Az erős forint és a tavalyi erős keresleti piac hatására megnövelt termőterületek, valamint a rekordtermés rontja a napraforgótermelők idei várakozását:

Az olaj után fordul a napraforgó is

Noha még egy hónap van hátra a napraforgó betakarításáig, a piaci szereplőket egyre inkább elbizonytalanítja az árak alakulása.  A legtöbben még a jövő heti árak megbecslésére sem vállalkoznak, nemhogy a betakarításkori árszintekére.

Kurd szeparatista mozgalom vállalta magára a  Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezeték felrobbantását:

A cikket csak azoknak ajánlom, akik a világhírek angol részét nem olvassák rendszeresen, mert ugyanezt a témát már körüljártuk ott.

Felrobbant a BTC, az "olaj-Nabucco"

Kurd terroristák vállalták a felelősséget a világ egyik legfontosabb olajvezetéke, a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) cső felrobbantásáért. A károk globálisak, azokat más nemzetek mellett a magyarok is megérzik

Interjú Nemcsák Jánossal, az egykori államtitkárral, akadémiai nagydoktorral, a hazai vizeink felhasználási lehetőségeiről és ennek az akadályairól:

- Ha önön múlna, miről szólna ma a magyar belpolitika? 

- Az biztos, hogy nem arról, amiről most. Inkább a lényegről: miből lesz energiánk, mit fogunk inni, és hol, milyen élelmiszert termelünk majd? Ami igazán közel áll hozzám e három téma közül, az a vízzel kapcsolatos kérdéskör. Azt látom, hogy a vízzel nem úgy bánunk, ahogy kellene, pedig hamarosan olyan fontos stratégiai érték lesz, mint az olaj.

Ez minket közvetlenül nem érint, de elegáns megoldás – sajnos változatlanul nagy nyersanyagigénnyel:

Úszó szélturbina a nyílt tengeren

 

A kutatók mintegy 700 méter maximális vízmélységig tervezik a telepítés határát - a pilonos módszer 100 méterig használható. A tervezők szerint ha a prototípus 2009-re tervezett megvalósítása sikeres lesz, akkor tíz év múlva akár kétszáz - úszó turbinából álló - mélyvízi szélfarm is kialakítható, amelyek mintegy egymillió háztartás ellátására elegendő áramot termelnek.

Az Egyesült Államok hadereje ezentúl nukleáris energiával igyekszik megoldani a harcászati járművek üzemanyagellátását:

Indulnak az atomhajók

Az amerikai képviselőház a Pentagon 2008-as költségvetésére vonatkozó törvényben előírta, hogy a jövőben repülőgép-anyahajókat, tengeralattjárókat és cirkálókat csak nukleáris energiarendszerrel lehet építeni. A 2009-re vonatkozó törvény még elfogadásra vár a szenátusban, ebben további hajótípusok számára tervezik a nukleáris meghajtás előírását.