Nem meglepő és nem mulatságos, de ezt írja a magyar sajtó – többnapos késéssel – és valószínűleg (részben) igaz:

Riasztó drágulás a tengerentúlon

A fogyasztói árindex 0,8 százalékkal emelkedett az előző hónapban - áll a washingtoni munkaügyi minisztérium tájékoztatásában. A csütörtökön közölt adat mintegy kétszerese lett a Bloomberg konszenzusának, amely 0,4 százalékos drágulást vetített előre. A megélhetés költségei éves szinten 5,6 százalékkal emelkedtek júliusig - ilyen mértékű drágulásra 17 éve nem volt példa az Egyesült Államokban.

Én inkább azt mondanám, hogy akkora szerencsére nem volt példa az emberiség történetében, hogy ennyi ideig, ennyi munkavégzés mellett, ilyen jól éljen az ember. Ennek egyetlen oka a bőségesen rendelkezésre álló olcsó energia, ami lehetővé tette, hogy a tényleges munkavégzést a gépek (és távoli népek kevésbé szerencsés népei) elintézzék helyettünk. 

Ennek most vége szakadni látszik – hacsak meg nem oldjuk, hogy valahonnan máshonnan merítsék az erőt gépeink, ne a fosszilisek egyre dráguló és megfogyatkozó energiájából. 

Ami a konrét cikk további részét illeti – amit nem fogtok elolvasni [1], de ez esetben nem is érdemes – az a maginfláció 0,3%-os növekedéséről szól. Mint tudjuk, a maginfláció számításának módja igen volatilis: mindig kihagyjuk belőle azt, ami kedvezőtlenül hatna az eredményre. 

Már Hofi is megénekelte és azóta nem sokat változott a világ:

Javulnak a magyar esélyek - Kína egyre drágább

Az elmúlt időszakban Kínában is szigorúbbá váltak a környezetvédelmi követelmények, bezárták az erősen szennyező gyárakat és a megmaradóknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük.

Manapság már a munkaerő sem olyan olcsó, mint régen. Január elsejétől kötelező szerződést kötni a munkavállalókkal, amelyben szavatolni kell némi szociális biztonságot is nekik. Emellett a túlmunkát is meg kell fizetni. Eközben évente 10-15 százalékkal növekednek az alapbérek.

A nyersanyag- és olajár-emelkedés nem kerüli el a kínai cégeket sem. A vas 30, a földgáz 100 százalékkal drágult az elmúlt 18 hónapban.

A hazai ipart megcsapta a recesszió szele

Hat év óta először fékez az ipar az Európa szerte érezhető recessziós hatások és az erős forint miatt.

Szabadulni kell a Mercedestől és a Renault-tól

A Goldman Sachs brókerei szerint az európai személy- és teherautók iránti kereslet az év második felében és a jövő év során jelentősen visszaeshet, hiszen a makroadatok tanúsága szerint a fogyasztók továbbra is csökkentik kiadásaikat. A piaci kilátásokra hivatkozva a társaság leminősítette a Daimler, a Renault és a Volvo részvényeinek megítélését.

Ami minket illet, ez sokkal izgalmasabb – bár nem következik belőle semmi:

Mégis lesznek előrehozott választások?

Kormányprogram híján szakértői kormány felállítását illetve kormányváltást szorgalmazna az SZDSZ szeptembertől, ebbéli törekvéseiben pedig támogatásra találhat a nagyobb ellenzéki pártban. A Fidesz helyettes szóvivője ugyanis Fodor Gáborral szinte egy időben szólalt fel a kisebbségi kormányzás ellen.

Az SZDSZ elnöke a Magyar Rádiónak azt mondta: a hónap végéig adnak haladékot arra, hogy a kabinet bemutassa cselekvési programját, mert a kisebbségi kormány megalakulása után száz nappal sincs világos iránya annak, hogy mit akarnak. Ha ez a program nem lesz támogatható a liberálisok számára, akkor az SZDSZ a szakértői kormány mellett teszi le a voksát, ha ez sem jelent megoldás, akkor el kell kezdeni gondolkozni az előrehozott választásokon.

2010-es választásokkal számol a Fidesz

Liberális forrásaink szerint az SZDSZ biztosan nem fog bizalmatlansági indítvánnyal élni, de azt nem lehet megjósolni, mit lépnének, ha más megtenné. "Ez nehéz kérdés. Viszonylag kevés az esélye egy ilyen indítványnak, hiszen meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet és az új programot is, márpedig ilyen programot nem látunk" - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor.

A magyar sajtóban is elterjedt a nézet, amit mi magunk is képviseltünk, mi szerint a grúz-orosz konfliktus valós háttere elsődlegesen energiapolitikai.

Tegnap a tervezett csapatkivonások helyett, bár a megállapodás megtörtént, az oroszok tovább rombolták Gori és Poti infrastruktúráját. Egyes vélemények szerint elsődlegesen a készülő NATO-csatlakozás infrastrukturális alapjaira összpontosítva.

"Az oroszok lerombolják Gorit és Potit"

- Az orosz csapatok lerombolják Gori városát. Robbanások zaja hallatszik. Éppen most aknásítják el a várost - mondta Sota Utiasvili, a tbiliszi belügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy "mindent lerombolnak Poti kikötővárosban is, és tönkreteszik a Grúzia nyugati részén épített új utakat". 

 - Moszkva célszerűnek tartja, hogy a dél-oszétiai konfliktusövezetben az eddiginél több nemzetközi megfigyelő tevékenykedjen - jelentette ki tegnap Szergej Lavrov az Eho Moszkvi rádiónak adott interjúban. Abháziában a FÁK-békefenntartók mellett már ma is jelen vannak az ENSZ, Dél-Oszétiában pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői. Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem törekszik Grúzia széthullására, azonban de facto az a helyzet alakult ki, hogy "az oszétok és abházok nem akarnak egy államban élni azzal, aki fegyvert fogott rájuk".

Moszkva viszont kifogásolja, hogy amerikai katonai repülőgépek visznek szállítmányokat Grúziába. - Helyes lenne fellebbenteni a fátylat, hogy mit is tartalmaznak a rakományok - jelentette ki tegnap Anatolij Nogovicin orosz vezérezredes, reagálva Bush elnök szerdai bejelentésére.

Nem jut el a humanitárius segítség Dél-Oszétiába, Goriba

Az ENSZ főtitkára felszólítja a harcban álló feleket, hogy "tartsák tiszteletben és védelmezzék a polgári személyeket, a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogokra vonatkozó törvényeknek megfelelően".

A nyilatkozat lényegében megerősíti a tűzszüneti megállapodás gyöngeségét. A francia elnök által Moszkvában és Tbilisziben tető alá hozott dokumentum lehetővé teszi az orosz erőknek, hogy "járulékos biztonsági intézkedéseket hajtsanak végre".

Lengyelország és az Egyesült Államok megállapodott a lengyel területre telepítendő amerikai rakétapajzsról - jelentette be tegnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Az előzetes megállapodást még tegnap alá is írták. A kormányfőhöz közel álló források korábban közölték: az USA tárgyalói beleegyeztek, hogy a rakétavédelmi rendszer elhelyezéséért cserébe megerősítik a katonai együttműködést Lengyelországgal.

- Legfontosabb kérésünket, a Patriot rakéták jelenlétét elfogadták az amerikaiak - mondta a miniszterelnök a televízióban. A Patriotok nem a tervezett rakétapajzs részei lesznek, hanem kifejezetten Lengyelország védelmét szolgálják majd.

Kellemetlen helyzetben találta magát Törökország a grúz-orosz konfliktus során, s Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök feltehetően azért járt szerdán Moszkvában és tegnap Tbilisziben is, hogy biztosítsa a feleket: Ankara politikája nem egyoldalú. Moszkvában Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a kaukázusi gazdasági unióról szóló török felvetést.

Törökország - miközben maga nem rendelkezik olaj- vagy gáztartalékokkal - az elmúlt időben az Európát a Kaukázussal és Közép-Ázsiával összekötő "energiakikötő" szerepére tört. Ezzel némi konkurenciát jelent Oroszországnak, mely Törökország gázigényének 60 százalékát elégíti ki. Így Törökország mindig vigyázott arra, hogy ne haragítsa magára Moszkvát.

Ankarának más okból is kellemetlen időszak ez. Két nappal a grúz-oszét-orosz konfliktus kitörése előtt a PKK kurd szeparatistái (szerk. megj.: ???) megrongálták az egyik fő vezetéket, a napi egymillió hordót szállító Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajcsatornát. A vezeték üzemeltetője, a BP le is állította a szállítást.