HTML

Utolsó kommentek

2008.07.30. 11:29 AoL

Meleg helyzet


Az alábbi cikket Szám Dorottya, az FFEK csoport munkatársa küldte. A csoport munkájáról bővebb tájékoztatást ezen a webcímen érhettek el: http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html

 
 
Éghajlatváltozás –  Tények és jövőbeli helyzet
 

Az éghajlat változását sokan szokták vitatni, főleg azok, akiknek ez üzleti érdek. Az őszinte, tudósok által kimondott szavak mögé pedig sokszor álságos szándékot rajzol a sajtó, melynek irányítói nem mindig a tiszta igazság megismertetésében érdekeltek. Mások egyértelműen állítják, első jelei már itt vannak… Mi hát a valós helyzet? Hogyan állunk mi emberek a bolygó éghajlatának megváltoztatásával?

 
Jelenlegi helyzetünk
 

Az ipari forradalom és a társadalom gyors változásai miatt a légköri üvegházgázok gyorsuló mértékben növekvő részarányt képviselnek, az emberi tevékenység 40 %-kal emelte meg a szén-dioxid szintet (1. ábra, bal oldal).

 
 


1. ábra
. Bal oldal: A légköri CO2 mennyiségének változása 1960 és 2000 között, ppm[1] egységekben. A növekedés oka kétségtelenül a polgárosult (civilizált) életforma és ipari termelés. Az éves ingadozások (fűrészfog-alakzat) az északi félteke lombhullató erdőinek évszakos változásaival függnek össze. 1970 után a növekedés mértéke a 10 ppm / évtizedről 15-18 ppm /évtizedre változott, jelenleg pedig 30 ppm/évtizednél tartunk (ez már nincs az ábrán).

Jobb oldal: A szén-dioxid szint (felül) és a hőmérséklet változása (alul), az elmúlt 400 ezer év során, a Déli-sarkon vett jégminták alapján. A két görbe együttfutása nyilvánvaló, tehát a CO2-szint változását a hőmérséklet változása követi. Napjainkban az emberi tevékenység miatt a szén-dioxid szintje elérte a 380 ppm értéket, ezt nyíl jelzi a jobb felső sarokban (ott még a 2002-es 370 ppm szerepel). A hőmérséklet kb. 4-6 fokot emelkedik majd, ha követi a CO2 görbét.[2]

 

Az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete 0.6 C°-ot emelkedett az ipari tevékenység előtti időhöz képest. A légköri CO2 mennyiséget pedig az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm (IPCC, 2007). 2 A légkörmodellek szerint a Földnek ekkora mennyiségű szén-dioxid hatására 2-3 C°-al kellett volna fölmelegednie, de a valóság ennek harmada (Stainforth et al., 2005). Ez annak köszönhető, hogy az ősmaradványi erőforrások elégetése rengeteg permetet (aeroszolt) és koromból meg porból álló részecskéket juttat a felsőlégkörbe, mely csökkenti a bejutó napsugárzás erősségét.[3] Sajnos azonban még a por jelenlétében is növekszik a Föld átlaghőmérséklete. Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemű CO2-kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 2050-re a Föld átlaghőmérséklete 2-5 C°-al növekedhet meg. [4]

 
Következmények
 

A fent leírt hőmérséklet-emelkedésnek a következő súlyos hatásai lehetnek, ezek vázlatosan a következők:

 
  • A jelenleg a Földön élő fajok mintegy 1/3-a kipusztul ha még 2 C°-al növekszik a hőmérséklet. Ez elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az emberiség túléléséhez 23 nagyrendszer működése szükséges, ezekből 15 jelentősen sérült, többségük visszavonhatatlanul (Millenium Ecosystem Assessment, 2007[5]).
  • Az átlaghőmérséklet növekedtével négy egymástól független csapás is fenyegeti az élővilágot:

1. A hőmérséklet növekedésével elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golf-áramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását. Nyugat-Európa átlaghőmérséklete 4-5 C°-al fog csökkenni, a legrosszabb következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak (az atlanti éghajlat szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át[6]). Általános tévhit, hogy az Északi-sark olvadása jelentősen emeli a világtengerek vízszintjét. Ez nem igaz, mivel úszó típusú jégről van szó, melynek elolvadása mindössze néhány centiméterrel növelné a vízszintet, az is a víz hőtágulásával magyarázható. Más a helyzet Grönland jegével, ennek elolvadása – ami kb. 2050-re várható – várhatóan megemeli a tengerszintet néhány méterrel.

2. A hőmérséklet növekedésével a világtengerek is felmelegednek, így a CO2-megkötő képességük ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést.

3. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést.

4. Ha 5 C°-ot nő a bolygó hőmérséklete, akkor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában.[7] Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; a metán-molekulákat a vízmolekulák fagyott állapotban ún. klatrát-szerkezetbe zárják. A jég felolvadásával a metán szilárd halmazállapotból szublimál. A szibériai jég felolvadásával összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami rövid távon annak felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki. A légköri viszonyok annak felelnek majd meg, mintha a CO2 sűrűsége 3900 ppm lenne. Ennek következtében több tíz fokos hőmérséklet-növekedés várható.

  • Az ivóvíz-ellátásra is csapást jelent a felmelegedés, ami különösen érinti a nagyvárosokat, és az olyan településeket, amelyek ivóvíz-ellátását a gleccserek jege biztosítja.  (pl. perui Quelccaya-gleccser). 2007-re csupán 27 gleccser maradt abból a 150 darabból, amit 1900 táján jegyeztek fel. 2007-re a gleccserek 90%-a elolvadt, derül ki Dan Fagre (az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának munkatársa) tanulmányából.[8]

     
  • A folyamatos aszályok következtében a Föld gabonatartalékai az 1986-os 100 napról mára 40-50 napra zsugorodtak (a mezőgazdaságra más nehézségek is várnak, ld. A blog egyéb bejegyzéseit).[9]
 
 
 
Az éghajlatváltozás kritikája
 

Bár az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) harmadik helyzetértékelő jelentése[10] minden eddiginél erősebben bizonyítja, 90 % valószínűséget ad annak, hogy a globális felmelegedés oka az emberi hatások közt keresendő, a kutatók mégis hevesen vitáznak arról, hogy nem más okozza-e.

Alapvetően két álláspont jelenik meg, az egyik szerint a világméretű felmelegedés természeti okokkal magyarázható, a másik feltevés szerint a természetes és emberi hatások egymásra rakódnak, és nem különíthetők el egyértelműen. A következőket szokták ellenvetni azok, akik vitatják magát a jelenséget, vagy annak nagyságrendjét, okait:

 
  • A jégtakaró változását más bolygókon is meg lehet figyelni, annak nincs köze az éghajlat hosszú távú változásához.
  • Az ember a Föld CO2 tartalmának csupán 3%-áért felelős.
  • A jelenlegi CO2-szint az egyik legalacsonyabb évezredek óta.
  • A hőmérséklet emelkedése növeli a CO2-szintet a légkörben, és nem fordítva, ahogy azt az éghajlatváltozás mellett érvelők állítják.
  • A CO2-szint a földtörténetben számtalanszor mutatott nagy ingadozásokat a Föld légkörében. (lásd. 1. ábra, jobb oldal)
  • A Nap felszínének változó jelenségei (az ún. naptevékenység) hosszú távú változása felelős a földi hőmérséklet emelkedéséért.
  • A napállandó változása. A mérésekből kiderült, hogy a napállandó értéke időben változik, fluktuációja néhány tized Wm−2 értékű növekedést mutat, ami 1 %-os változást jelent. Számítások szerint ez a földfelszín átlaghőmérsékletének akár 0,7-0,8 °C-os növekedését is maga után vonhatja.
  • A globális felmelegedés mérséklő természeti okok is léteznek, a legjelentősebb hatású ezek közül a vulkáni tevékenység. A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a felsőlégkörbe. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét.
  • A Föld pályaelemeinek nagyléptékű változása okozza a felmelegedést. Ezt az elméletet Milutyin Milankovity szerb meteorológus dolgozta ki az 1920-as években. Az elmélet lényege, hogy a Föld pályaelemei változást mutatnak: a pálya lapultsága 100 és 410 ezer éves periódusokkal változik, a földtengely és a pálya által bezárt szög 41 ezer éves periódussal változik, ezen kívül a Nap és a Hold tömegvonzásából, valamint a Föld lapultságából eredő pályaváltozás (precesszió) 21 ezer éves ciklust mutat. Ezek a változások hatással vannak a napsugárzás földfelszíni eloszlására.
 

Sajnos a fenti érvek egyike sem tartható. Vegyük sorra őket. Elsőként kezdjük tán azzal, hogy évszázadok óta először, jégmentes nyár lehetséges az Északi-sarkon (2. ábra).

 
 

2. ábra A világoskék rész a vastag, a szürkéskék az egy év alatt létrejövő vékony jég területét mutatja. Ez utóbbi az idén nyáron, évszázadok óta először, teljesen eltűnhet. Az alsó grafikon mutatja, hogy a 2007-es év nyári olvadása 1 millió km2-el kevesebb jeget hagyott meg, mint a sokévi átlag.

 

Ha igaz lenne, hogy az ember a CO2-szint 3%-áért felelős csak, akkor magyarázatot kéne találni arra, hogy a CO2 részaránya évről évre 1-1.5%-al nő, és az ipari korszak előttihez képest 32%-al nőtt. Ez esetben az ellenérv kiagyalóinak valamilyen természetes mechanizmust kell találni ennek magyarázatára.

      Az 1. ábra jobb oldalán látszik, hogy a CO2-szint a legmagasabb 400 ezer éve, és a valaha volt legmagasabb értéknél (280 ppm), száz ppm-el, azaz 73%-al magasabb. Továbbá az ingadozások léte nyilvánvaló a CO2 koncentrációjában (ezek a jégkorszakokkal függnek össze), de akkor is, a mostani emelkedés már fölötte van az összes korábbi csúcsnak is.

      Jelenleg biztosan nem a hőmérséklet növekedése emeli a CO2 szintet, hanem fordítva. Erre bizonyíték az is, hogy a CO2-szint 32%-al nőtt az elmúlt 100 évben, a hőmérséklet meg nem, illetve csak most kezd, tehát a hőmérséklet csak követi a szén-dioxid részarány-növekedését. Az alábbi ábra pedig mutatja, hogy a naptevékenység változása önmagában nem magyarázat a hőmérséklet hosszú távú emelkedésére, mert maga az elmélet kidolgozója, Knud Lassen 2000-ben beismerte, hogy a hipotézisnek vannak gyenge pontjai, s az Európai Geofizikai Társaság kongresszusán bejelentette, hogy az 1980 óta végbement erőteljes hőmérséklet-növekedés már szerinte sem magyarázható a napfoltokkal és a napfolttevékenység ciklusaival.[11] Az IPCC szintén behatóan tanulmányozta a naptevékenységet, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a XX. század első felében valamelyest nőtt a szoláris besugárzás mértéke, ám ez önmagában nem ad magyarázatot a tapasztalt hőmérséklet-emelkedésre.

 
 

4. ábra A napfoltok száma, a földfelszín hőmérséklete és a légkör szén-dioxid-koncentrációja. A vörös görbe a hőmérséklet változása celsius fokban, a sárga a napfoltok száma, a kék pedig a légkör szén-dioxid koncentrációja ppm-ben. Utóbbit a hatvanas évekig tengerszinten, majd később a Mauna Loa hegyen (Hawaii) mérték. A napfoltok számának változása jó jellemzője a naptevékenységnek. Azonban a napfoltszám hosszú távú változása nem korrelál a hőmérséklet növekedésével.

 

A vulkáni tevékenység hatása a felmelegedésre nem elhanyagolható, de ellensúlyozni azt nem képes, hiszen véletlenszerű kibocsátásról[12] van szó, míg az emberi üvegházgáz-kibocsátás folytonos.

      A Föld pályaelemeinek nagylépték változásával sem magyarázható a felmelegedés, mert ez az elmélet súlyos hiányosságokkal küszködik: figyelmen kívül hagyja az üvegházhatást előidéző szén-dioxid légköri részarányának csökkenését, következésképpen nem ad kielégítő magyarázatot a jégkorszakok létrejöttére.

      Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg egyetlen olyan elmélet sem létezik, amely bizonyítékokat szolgáltatna arra vonatkozóan, hogy a globális felmelegedést nem emberi tevékenység okozza. Bár sokan tagadják és kételkedve állnak hozzá, a világméretű éghajlati válság problémája széles körben elfogadott és ismert, szemben az erőforrás-válsággal. Annak ellenére, hogy a felmelegedés hatásai később és nagyobb időskálán mutatkoznak, mint a természeti erőforrások kimerülése. Emellett pozitív változásra kell számítanunk: az erőforrás-felhasználás csökkenésével az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkenni fog. Számításaink szerint 2020 körül elkezd csökkenni a CO2-szint a légkörben, azonban a 200 éves növekedés hatása nem tűnik majd el ilyen gyorsan, a következményeket tehát komolyan kell venni, azok még nagyjából 50-100 évig változatlanul életünk részei lesznek.

 
 
Szám Dorottya, FFEK csoport munkatárs

(a cikkben több helyen szó szerinti átvételek vannak a csoport korábbi írásaiból)

 
http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html


[1] A ppm egység azt jelenti, hogy egymillió levegőmolekulára hány db CO2 jut (=particle per million).

[2] Siegenthaler et al.(2005): Stable Carbon Cycle–Climate Relationship During the Late Pleistocene, in: Science, Vol. 310, No. 5752, S. 1313 – 1317, 25. November, Abstract online

[3] Ez akkor vált bizonyossá, amikor 2001. szeptember 11-e után repülési tilalmat vezettek be az AEÁ-ban, és a nappali hőmérséklet a kondenzcsíkok hiányában tiszta légkör miatt több fokkal megnőtt.

[4] Ez az előrejelzés nem számol az erőforrás-felhasználás közeljövőbeli csökkenésével, ami maga után vonja az ipari tevékenység és ezzel együtt az üvegházgáz-kibocsátás világméretű visszaesését.

[6] Példaként: Montreal földrajzi szélessége megegyezik Milánóéval (45° 30'), ám a hideg Labrador-áramlás miatt az évi átlaghőmérséklet 6 C°, a tél hosszú és hideg, a nyár pedig a közeli világtenger miatt hűvös.

[7] Mind ez a forgatókönyv, mind az Amazonas-vidék összeomlása 2050-2070 körül válik valósággá, ha a jelenlegi kibocsátás nem csökken.

[8]National Geographic Magyarország, Búcsú a gleccserektől 2007. június

[9] Az iparosított mezőgazdálkodás, a zöld forradalom mára elérte a határait. Az alkalmazott módszerek egyre jobban szegényítik a talajt és rontják a termelés feltételeit. Ezért a befektetett erőforrásokat növelni kell, egyre újabb növényvédő szerek, több műtrágya szükséges, de ezzel a termelés 1980 óta már alig nő. A Föld gabonatartalékai, e múlt évet is belevéve hetedik csökkennek. 2004-ben a Föld legfőbb gabonatermő vidékein, mint hazánkban is, minden addiginál több gabona termett, ennek ellenére a gabonatartalék azóta is csökken. A tavalyi aszályok és az idei nehézségek a rizs vetésekor világméretű éhínséget fogna kirobbantani 2008-2009-ben. Ebben az évben is több gabonát fogunk elfogyasztani, mint amennyi megtermett. Hiába a termelési csúcs, a Föld lakossága naponta csaknem negyed millióval nő. A világ gabonatartalékai 2008-ra fogyhatnak el. Attól fogva az élelmiszerhiány évről évre nagyobb gondokat okoz majd.

[11] Dinyar Godrej: A klímaváltozás http://hvg.hu/kepek/konyv/klima_1-42.pdf

 

12 komment

Címkék: felmelegedés klímaváltozás globális co2


A bejegyzés trackback címe:

https://terminus.blog.hu/api/trackback/id/tr84592478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pepi 2008.07.30. 15:02:49

egy ARANY korszakot elunk es nem is tudunk rola, de talan jobb is, hogy nem tud rola teljen mertekben az ember marmint a problemakrol mert akkor latja azt is, hogy (nagyon)keveset tehet ellene.
amennyi foszilis energiahordozo kibanyaszhato az el is lesz hasznalva csak ido kerdese. nincs valasztasa az emberisegnek mar most sem a jovoben meg kevesbe lesz mert egyszeruen az emberiseg mar egy kenyszerpalyan mozog.
itt csak a pofon fogja megtenni azt amit a jozan esznek kellett volna ugy 20-30 evvel ezelott csak az nagyon fog fajni.

viszont probaljunk keresni valami (fel)megoldas mit lehet ezek tukreben tenni?

BlackVoid 2008.07.30. 15:54:04

Az a baj, hogy a klimatudosok sem szamolnak a Peak Oil hatasaival.
- csokkenni fog a repulogepek szama, emiatt no a beeso napsugarzas
- mindenkeppen csokkenni fog a fosszilis felhasznalas, a kerdes csak az utem es a konkret idopont

Szerintem egyebkent mar tulleptunk azon a ponton ahol meg lehet allitani a felmelegedest, tul sok pozitiv visszacsatolas indult be.

BlackVoid 2008.07.30. 16:08:37

8 negyzetmerfoldes 3000 eves jegdarab szakadt le Kanada partjainal.
www.msnbc.msn.com/id/25917328/

moonshadow · http://www.dolgaim.hu 2008.07.30. 16:33:28

Energiahordozó értelemben tényleg egy aranykorban élünk, hiszen egyelőre nincs az olaj helyett gazdaságos ugyanolyan széleskörben elterjeszthető alternatíva.

Tragikus, hogy nem tud élni az embereiség a lehetőséggel, hanem felesleges kacatok mesterségesen generált fogyasztásával, vagy éppen kevesek profitja érdekében felesleges áruszállítási forgalom gerjesztésével pazarolja az olajat.

Szerintem direktívaként be kellene vezetni, hogy ne hurcoljunk országokon keresztül olyan termékeket amikből azon a helyen elegendő van.

Itt van például a földhöz csapkodott dinnyék esete, mennyi olajat el kellett ahhoz használni, hogy idehordják külföldről a dinnyét és mennyi olajat használt el a magyar termelő aki megművelte a földjét majd földhözcsapkodhatta a dinnyéit.

Sok olajat meg lehetne ezzel takarítani.

EAGLE 2008.07.31. 22:21:07

Igen, nagyon sokat meg lehetne takarítani de ezekszerint még mindig olcsó az üzemanyag:-)
Plusz a sokat emlegetett szemlélet is az oka.
Ha van 100 Ft haszon rajta akkor inkább utaztatják messzebbről a cuccot. Azt szerintem nem nézik ezzel mennyi olaj megy el - nem számít! Vagy akár ott van a benzinturizmus is példának.
A sok felesleges szállítás tényleg agyrém, ahogy írtad is.
A szállítás módja meg egy másik dolog pl.: miért nem viszünk vasúton több mindent? - 1 LE per tonna a vasútnál a szükséges energia - ettől már csak a hajók jobbak :-)
Persze, tudom, hogy sokszor egyszerűbb vagy gyorsabb a kamion de akkor is.
Nálunk pont a vasutat építik le...
Szerintem az árak alakulásával rendeződni fog ez a dolog is.
Amíg az árak nem kényszerítik rá az embereket nem fognak spórolni ezen. Nem számít a környezetszennyezés, meg hogy elfogy - az majd akkor lesz! mondják. Amerikában sem lehetett kiszedni az embereket a 6000 ccm-es kocsikból most meg igencsak visszaestek a SUV eladások viszont a kis Japán kocsik eladása nőtt :-)
Persze optimistán nézve én abban bízok, hogy úgy lesz ez mint a diák a vizsga előtt - húzza, halasztja a tanulást, de előző este betanulja a könyvet és átmegy :-)

EAGLE 2008.07.31. 22:28:02

Plusz a megtakarításról jutott eszembe a Panelprogram.
Anno mindenki tett rá nagy ívben hogy mennyit pocsékolunk.
Ha nagyon meleg volt akkor ablakot nyitottak mivel nem lehetett szabályozni a hőfokot. Mindegy volt. Érdekes módon most meg aki csak teheti szigetel, ablakot cserél rendszert épít át, hogy lehessen spórolni kicsit a számlán.
Szerintem 6-7 évvel ezelőtt nem sokan fogtak volna bele, most meg mégis :-)

H. Zs. 2008.08.01. 00:16:38

"Persze optimistán nézve én abban bízok, hogy úgy lesz ez mint a diák a vizsga előtt - húzza, halasztja a tanulást, de előző este betanulja a könyvet és átmegy :-)"

Már a vizsga reggel virradt fel, sőt már feltették a kérdést is.... én nem sok jóra számítok. Szerintem hamarost lesz itt egy-két forgatókönyv is (lehet, hogy elküldöm a sajátjainkat is), és kiderül, hogy tkp. vége.

Vasút: régen el kellett volna kezdeni fejleszteni. Már késő. Ha megnézed a "csúcs ez az érzés" hiányszámait, rájössz, hogy 2012-re itt nagyon más világ jön...

Kopi3.14 2008.08.19. 23:14:59

Nem tudom olvassa-e most valaki, de azért megjegyeznék pár dolgot, ami emberi tudatlanságunkat bizonyítja, s egyszersmind tehetetlenségünket is. Megnézve az első ábra jobb felét azt tudom mondani, hogy a két görbe haosnló. De nagyon nem egyezik. Vagyis valami nemlinearitásnak kell lennie a rendszerben, valami kaotikus viselkedésjellemzőnek, ami ezt okozza. Hiszu van, amikor hirtelen nagy eltérések mutatkoznak a görbék között, aztán megitn közelítenek egymáshoz.
Ehhez kapcsolódóan, valamikor sok-sok évvel ezelőtt, egy nemisolyantávoli műsorban olyasmit hallottam, hogy geológiai értelem jelenleg jégkorszak van a bolygón, mert van állandó, egybefüggő jégtömeg rajta. És régebben voltak oylan időszakok, amikorez nem volt, az élet valahogy mégis megmaradt.

Másik: sokmindent elrontottak már korábban, amit bizony korrigálni kéne minél hamarabb. De éflek nem fog menni, egyszerűen túlnépesedett az emberiség.

joska 2008.09.19. 09:11:37

"viszont probaljunk keresni valami (fel)megoldas mit lehet ezek tukreben tenni? "

a változás elkerülhetetlen az emberi kapzsi természetből adódóan! ameddig mi fogyasztani akarunk a helyzet romlik, márpedig fogyasztani akarunk! és egyre többen vagyunk mi fogyasztók.

amit tenni lehet, pontosabban tenni KELL az a berendeszkedés az összeomlásra. aranyos a cikk, hogy miket kell bevásáolrni egy hónapra (és egyébként hasznos is!) de arra kell berendezkedni, hogyha összeomlik aminek össze kell és nem lesz se szállítás, se tömegközlekedés se ipar se semmi akkor szépen magunknak kell előállítani a dolgokat. ahogyan jópár ezer évig! csak pár éve van ez, hogy robotolunk a munkatáborban amit városnak hívnak és cserébe levehetjük a polcról a dolgokat, meg kell tanulnunk ellátunk magunkat, pont. (ha több ezer évig lehetséges volt, most is az, jaaa, hogy akkor nincs plazma tv meg multiplex? hát az nincs. de még jó is lesz, többet lehet az ember a szeretteivel ha nem lesz tv, össze kell tartania a falunak ha önellátó lesz stb. tehát jó lesz ez) csak el kell kezdeni tanulni.

nephil 2008.10.05. 13:30:38

A leg igazabbad van, Joska

Csaba 2008.10.05. 22:06:28

Akkor végül is mi fog történni az emberiséggel az elkövetkező 50-100 évben? Lehetne egy cikket írni a legvalószínűbb szcenáriórol.

Zaphod Beeblerox 2008.10.06. 10:04:33

"Akkor végül is mi fog történni az emberiséggel az elkövetkező 50-100 évben? Lehetne egy cikket írni a legvalószínűbb szcenáriórol."

Ld. a blog legelso irasat.
terminus.blog.hu/2008/07/17/zurhajo_2